Lelkem kapuit kinyitom lassan, Benézhet az ki kíváncsi arra, Úgy sem lát semmit csak anyg ürességet, Nincs bennem semmi csak egy üres lélek. Szánalmas az mi vagyok, Szívem kapuit ettől még nyitva hagyom. de mégis, de mégis! Én még mindig várok valamire, Vagy még mindig valakire? Nem tudom. Eddig azt akartam ami nincs, Ami olyan szögletes,de kerek s nagy. Olyat akarok ami nincs, S talán egy olyan valakit aki nincs. De mégis, De mégis! Én még mindig várok valamire, vagy még mindig valakire? Nem tudom. Majd az idő eldönti mit akarok... |